Balanced Scorecard: a versenystratégia nem csak a pénzügyi számokra épít?
- dr. Czirják-Nagy Ágota, LLM., MBA
- júl. 17.
- 2 perc olvasás
Sok vállalkozás kizárólag a pénzügyi mutatók alapján hoz döntéseket: bevétel, költség, profit. Bár ezek fontosak, hosszú távon versenystratégiát nem lehet kizárólag számokra építeni.
A sikeres vállalkozások tudják: a fenntartható növekedéshez kiegyensúlyozott, több szempontot figyelembe vevő stratégiai szemlélet szükséges.
Ebben segít a Balanced Scorecard (BSC) módszer, amely négy területen méri a vállalkozás teljesítményét, így biztosítva, hogy a stratégiai célok hosszú távon is összhangban legyenek a növekedéssel.
A versenystratégia nem csak a profitra érzékeny.
A pénzügyi mutatók mindig a múlt eredményeit mutatják. A jövőbeli versenyelőnyt az ügyfélkapcsolatok, a belső működés és a fejlődés biztosítja. A hosszú távú siker alapja a tudatos, több szempontot figyelembe vevő növekedési stratégia. A versenystratégia nem egyenlő a költségcsökkentéssel vagy árbevétel-növeléssel.
Mit vizsgál a Balanced Scorecard?
A Balanced Scorecard nemcsak arra szolgál, hogy mérhető mutatókkal irányítsa a vállalkozást. Valójában az egyik legnagyobb ereje abban rejlik, hogy közvetlen hidat képez a vállalat víziója és a napi működése között.
Ahogy az Upleashed cikke is kiemeli, a BSC abban segít, hogy a vezetőség ne pusztán üzleti célokat kövessen, hanem azokat olyan konkrét, mérhető akciókká alakítsa, amelyek összhangban vannak a hosszú távú stratégiával.
A legjobb vállalatok nem elégszenek meg azzal, hogy „nyereségesek legyenek” vagy „növekedjenek a piacon”. A versenystratégia akkor működik igazán, ha világos a vízió: mit akarnak képviselni, milyen értékek mentén működnek, és ehhez milyen lépések vezetnek. A Balanced Scorecard pedig abban segít, hogy mindezt kézzelfogható, működő rendszerbe szervezze.
Ez a szemlélet nemcsak a nagyvállalatok számára releváns. A KKV-knak is érdemes tudatosan építeni arra, hogy a stratégia, a működés és a vízió egy irányba mutasson. Ez teremti meg hosszú távon a versenyelőnyt.
1. Pénzügyi szempont: Hogyan teljesít a vállalkozás pénzügyileg?
2. Ügyfél szempont: Mennyire elégedettek a vevők, mennyire lojálisak?
3. Belső működés: Milyen hatékonyak a belső folyamatok, hogyan támogatják a növekedést?
4. Tanulás és fejlődés: Mennyire képes a vállalkozás megújulni, alkalmazkodni, innoválni?

Starbucks – miért nem csak a profitra figyelnek?
A Starbucks példája jól mutatja, hogyan működik a Balanced Scorecard szemlélet a gyakorlatban. A vállalat nem kizárólag pénzügyi eredmények alapján építi versenystratégiáját, hanem tudatosan figyel minden olyan tényezőre, ami hosszú távon biztosítja a pozícióját.
Pénzügyi szempont:
Stabil, profitábilis működés világszerte, de nem hajszolja a növekedést a profitmaximalizálás érdekében.
Ügyfél szempont:
A Starbucks az ügyfélélményre, a közösségi terekre és az egyedi szolgáltatásra épít. Az elégedett, visszatérő vendég sokkal többet ér, mint egy egyszeri nagyobb nyereség.
Belső működés:
Folyamatosan fejleszti belső folyamatait, digitalizál, automatizál, fejleszti az ellátási láncot és a fenntarthatósági intézkedéseket.
Tanulás és fejlődés:
Képzések, fejlesztési programok, innovációs projektek biztosítják, hogy a vállalat folyamatosan fejlődjön és alkalmazkodjon a változó fogyasztói szokásokhoz.
A Starbucks éppen azért képes fenntartható növekedésre, mert nem kizárólag a pénzügyi eredményekre épít, hanem hosszú távú, kiegyensúlyozott stratégiában gondolkodik. Ez adja a valódi versenyelőnyt.
Mi a tanulság?
A siker nem csak számok kérdése. A tudatos vállalkozás egyszerre figyel a pénzügyi, ügyfélkapcsolati, belső működési és fejlesztési szempontokra. Így épít fenntartható versenystratégiát és így képes hosszú távon növekedni.
A NEXT abban segít, hogy Ön is olyan mutatókra és eredményekre építsen, amelyek valóban biztosítják a versenyelőnyét.
Ha szeretné megtudni, hogyan építhet versenystratégiát tudatosan, nézze meg, hogyan segíthet Önnek ebben a NEXT Programunk.
Comments